Németország második világháború utáni történetében először nem kettő, hanem három partnerre lehet szükség a kormányalakításhoz a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után - jelentette ki az egyik legtekintélyesebb német választási szakértő csütörtökön Berlinben.
A nemzetközi közösség Afganisztánban tevékenykedő tagjainak mindegyike alábecsülte a csapataik kivonulása révén beinduló folyamatok sebességét, azonban az utóbbi csaknem húsz év munkája a tálib hatalomátvétel ellenére nem volt hiábavaló - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Öt hét múlva szövetségi választást tartanak Németországban, amelynek eredményeképpen kiderül ki lesz a 16 év után leköszönő Angela Merkel utódja. Jelen cikksorozatunkban sorra vesszük a választáson induló valamennyi párt történetét, ideológiai irányultságát és szavazói bázisát, külön kitérve a lehetséges koalíciókra és választási programokra. Elsőként azt a két politikai tömörülést mutatjuk be, amelyek a második világháborút követően kormányzó erőként voltak képesek vezetni Németországot: a CDU/CSU-szövetséget és az SPD-t. A két politikai nagyágyú párharca mostanra különösen kiélezetté vált, a Forsa legfrissebb felmérése szerint ugyanis az SPD megelőzte riválisát, amelyre 2006 óta nem volt példa.
A Forsa legfrissebb mérése szerint a balközép SPD megelőzte Angela Merkel pártszövetségét a CDU/CSU-t csupán öt héttel a német szövetségi választások előtt – írja a Reuters.
A kabuli nemzetközi repülőtér mellett az afgán főváros lakónegyedeiben is folytatja embermentő műveletét a német hadsereg (Bundeswehr) - jelentették be hétfőn Berlinben.
Törökország nem fogadja be az európai uniós tagállamok afgán segítőit, akik a tálibok megtorlásától tartva menekültek el hazájukból - jelentette ki vasárnap Recep Tayyip Erdogan török államfő a Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetésében.
Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha az megpróbálja "fegyverként használni" Ukrajnával szemben az Északi Áramlat-2 gázvezetéket - jelentette ki Angela Merkel német kancellár vasárnap Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón.
Beérte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét a parlamenti választásra készülő Németországban egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.
A szeptemberi kancellári távozása előtti utolsó közös moszkvai sajtótájékoztatón is azt mondta Angela Merkel Vlagyirmir Putyinnak, hogy bocsássa szabadon az éppen egy éve megmérgezett Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivistát, de Putyin szerint semmi köze Navalnij bebörtönzésének a politikához. Az afganisztáni fellépésről is egyeztettek a háromórás tanácskozásukon, mielőtt Merkel Kijevbe repült tovább. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság éppen a sajtótájékoztató végén jelentette be, hogy célzott szankciókat rendeltek el a Navalnij megmérgezésében vélhetően részt vett magánszemélyek és szervezetek ellen. Emellett Amerika a már majdnem befejezett Északi Áramlat 2 munkálatain dolgozó egyik hajó és munkatársai ellen is szankciókat vezetett be, továbbá az orosz energetikai exportvezetékek ellen is szankciókat léptetett életbe Joe Biden elnök.
Sok kérdés van, amelyet személyesen meg kell beszélnünk - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor pénteken a Kremlben fogadta Angela Merkel német kancellárt.
Angela Merkel német kancellár és Joe Biden amerikai elnök a szoros együttműködés szükségességéről beszélt Afganisztánnal kapcsolatban szerdai telefonbeszélgetése során - közölte Steffen Seibert német kormányszóvivő.
Az első akcióval kimenekített hét ember után második próbálkozásra már 125 embert szállítottak el Kabulból kedden a német hadsereg (Bundeswehr) afganisztáni mentési műveletében, amellyel kapcsolatban Angela Merkel kancellár szoros együttműködésről egyezett meg francia, brit és olasz partnerével.
Angela Merkel német kancellár és az osztrák kormány két minisztere is sürgős uniós csúcstalálkozót sürgetnek az afganisztáni helyzet kitárgyalása végett.
A német hadsereg (Bundeswehr) hétfőn elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból - jelentette ki Angela Merkel kancellár Berlinben, német hírportálok jelentései szerint.
Tizenhat évnyi kormányzás után hamarosan távozik hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni és ez nemcsak saját hazájára, hanem Európára is érvényes. Merkelre ugyanis széles körben hivatkoznak az Európai Unió de facto vezetőjeként, amely az elmúlt évek fényében nem is olyan túlzó megállapítás. Angela Merkel kormányzása tartós nyomot hagyott többek közt a külpolitika, az energiapolitika, a gazdaságpolitika és a bevándorláspolitika területén. Éppen ezért vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak tartós változásokat hozott Európában és a politikus hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti befolyását a kontinensen.
A szeptemberben esedékes német választás kampánya bővelkedik az érdekes fejleményekben. Ezek közé tartozik az SPD utóbbi hetekben látott erősödése, amelyben kiemelt szerepe van a kancellárjelöltjük, Olaf Scholz személyének. Scholz ugyanis jelenleg sokkal népszerűbb, mint saját pártja és a kancellárjelöltek versenyét is vezeti. Az SPD nem véletlenül Scholzra építette a kampányát, amely kockázatos lépés ugyan, de a CDU és a Zöldek további gyengülése esetén nem várt fordulatokat eredményezhet a majdani koalíciós tárgyalások során, ahol az SPD akár nevető harmadik is lehet.
Fel kell gyorsítani az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltási kampányt Németországban, hogy a delta variáns terjedése miatt ne terhelődjék túl az egészségügyi ellátórendszer - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.
Már csak pár hét van hátra a német szövetségi választásig, amelynek eredményeképpen kiderül, ki lesz Angela Merkel utódja a kancellári székben. A Trendbarometer mérése szerint továbbra is a CDU/CSU vezet, a második helyen pedig hat százalékponttal lemaradva a Zöldek állnak. A kancellárjelöltek esetében tovább csökkent a CDU-s Armin Laschet támogatottsága, az SPD jelöltje, Olaf Scholz azonban erősödni tudott és az első helyre lépett fel. Ami a lehetséges koalíciókat illeti, a megkérdezettek többsége egy olyan felállást támogatna, amelyben a CDU/CSU, az SPD és az FDP vesz részt, de népszerű az uniópártok és a Zöldek összefogása is.
Kevesebb mint két hónap múlva szövetségi választásokat tartanak Németországban, az utóbbi napok áradásainak hatása pedig most már érezhető a pártok, de főleg a kancellárjelöltek népszerűségének vonatkozásában a Trendbarometer heti mérése alapján. Bár továbbra is a CDU szerepel az élen, előnye valamelyest csökkent, a Zöldek viszont eddig nem tudtak profitálni az egyre fontosabb kampánytémává váló klímaváltozásból. Armin Laschet népszerűsége azonban nagyot esett egy rosszul elsült nevetgélés miatt. A pártok jelenlegi állását figyelembe véve érdemes azt is megvizsgálni, hogy melyek lehetnek a legvalószínűbb koalíciós felállások a választást követően.